Horgászataim során sokan kérdezik, hogy miért mindig hosszúelőkés módszerrel és miért nem inkább method technikával kergetem a halakat? Eredményesebb talán? Többet fogok így? Ezen elgondolkodva és felbuzdulva határoztuk el testvéremmel, Zsozsóval, hogy egy közös horgászat alkalmával megversenyeztetjük a két módszert.
Azt, hogy a „verseny” alatt ki melyik végszerelékkel horgásszon, azt sorsolással döntöttük el. Zsozsónak jutott a method, nekem a feeder technika. Ennek nagyon örültem, hiszen a szívemhez legközelebb a finomszerelékes peca áll. Azt szerettük volna, hogy a megmérettetés végeredményét tényleg csak a végszerelék döntse el, így mindenben tekintetben megegyezett a horgászatunk. Távolság, etetőanyag, felszerelés. Na de lássuk ezeket sorjában.
Sajnos nem tudtunk egy egész napot a horgászatra szánni, így iparkodnunk kellett a kipakolással és az előkészületekkel. Konkrétan a horgászatra szűk öt óránk maradt. A peca napjára frontátvonulást és szeles időt jósoltak, ennek megfelelően terveztük meg a stratégiát. Mind a ketten negyven méterre horgásztunk, mert ezt a távolságot még szeles időben is pontosan meg tudtuk dobni. Egymástól tíz méterre ültünk le, ami igazi verseny távolság. Csalogató anyagunk, mind a kettőnknek fél doboz Mafish1 carp pelletből, valamint egy zacskó Cool Carp és fél zacskó Summer carp etetőanyag keverékéből állt, amihez másfél deciliter folyékony eper aromát öntöttünk. A Summer carp azért került a keverékbe mert segíti az etetőanyag bontását, plusz ad neki egy kis citrusos ízt, illatot is. Ezek az etetőanyagok ugyan elsősorban a method horgászathoz lettek kifejlesztve, de nagyon jól használhatóak feeder, vagy úszós horgászathoz is.
A felszerelést tekintve mind a ketten egy azonos 3,60-as lágyabb feeder botot használtunk, rajta 50-es orsóval, melynek dobjára 0,20-as zsinórt csévéltünk. Dobóelőkénk is megegyezett, amely egy felvastagodó fluorcarbon zsinór volt. Ennek a végére került a method, illetve feeder végszerelék.
A horgászat megkezdésekor nem csináltunk alapozó etetést, csak a két perces ütemet tartottuk. Az első halak a hosszú előkén jelentkeztek, de nem sokkal később Zsozsó is el kezdte fogdosni a dévéreket. Ami viszont különbség volt, hogy sok volt neki a rontott kapás, míg nálam alig fordul elő az egész horgászat alatt. Csalik tekintetében is igyekeztünk egyformát használni, ami csontiból, kukoricából és különböző horogpelletekből állt. Sajnos az élőanyagot egy idő után mellőznünk kellett mert a törpeharcsák pikk-pakk megjelentek az etetésen, ami megnehezítette a halfogast. Így innentől kezdve kukoricával csaliztunk. A szelünk menet közben jelentősen felerősödött, néha viharos széllökésekkel. A meglepetés ezután következett! Zsozsó halfogása jelentősen csökkent, pedig változtatta a horog méretét, típusát, az előke hosszát, vastagságát… de semmi. Majd próbálgatni kezdte a smoke aromákat, és láss csodát elkezdte fogdosni a halakat. Persze én sem bírtam magammal és akkor a legfogósabbnak bizonyult kagylós smoke aromát én is el kezdtem használni, ami még jobban megpörgette a pecámat.
Összefoglalva a horgászatot, a cél az volt, hogy darabszámra minél többet fogjunk, amiben a mai napon torony magasan a feeder technika bizonyult eredményesebbnek. Valószínű a szeles idő is jobban kedvezett a hosszúelőkés pecának. Ismét egy nagyon jó horgászatban volt részünk. Próbáljátok ki ti is a feederes pecát és a Maestro Fishing termékeket. Mert nem mindegy, hogy mivel etetsz!
Ducza Tamás
