Magyarországon őshonos, már-már feledésbe merült halfajok tenyésztésén és intenzív termelésbe vonásán dolgoznak magyar kutatók, melynek köszönhetően hat ritka halfaj is kerülhet a horgásztavakba, a sporthorgászok és halfogyasztók nagy örömére. Egy nemrég sikerrel zárult pályázati program keretében a balin, jász, domolykó, aranykárász, compó és csapósügér tartási és takarmányozási technológiájának innovatív fejlesztését valósították meg szakemberek, de dolgoznak már kutatók a tokfélék populációjának rehabilitációján is.
A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumának és a Szent István Egyetemnek a nemrég zárult uniós programja során sikerült a csapósügér, valamint a balin, jász, domolykó, aranykárász és compó tenyésztésében, nevelésében is több újítást elérni. Saját fejlesztésű ketreces halnevelő rendszerük mellett két elfolyóvíz-kezelési eljárást is kidolgoztak illetve továbbfejlesztettek: egy növényi kultúrával (hidropónia) és egy műgyantával működőt.
A termelésbe bevonással a Nyugat-Európában jó hírű magyar halfajok sorát szaporítják majd várhatóan a felsorolt halak, de reméljük, a sporthorgászok trófeáit is. Az abszolút prémium kategóriás terméknek számító csapósügér fehér, lemezes szerkezetű, szálkában szegény húsa miatt nagyon népszerű a halfogyasztók körében, minősége a süllővel és a tengeri sügérfélékkel is felveszi a versenyt.
Bár a csapósügér korábban nagy számban volt fellelhető a hazai vizekben, fokozatosan visszaszorult, akárcsak a szintén jó piaci lehetőségekkel bíró balin, jász, domolykó, compó és aranykárász. A halgazdaságokban, horgásztavakban és folyóvizekben ma többnyire mellékhalként jelennek meg, ezért ritkán kerülnek a versenyhorgászok szákjába vagy az ebédlőasztalra. Az intenzív termelésbe történő bevezetésüket azonban az élelmiszerpiac és a horgászati ágazat igényei is indokolnák.
A magyar őshonos halfajok értékét nemcsak nálunk, hanem az Európai Unióban is egyre jobban elismerik. Jelenleg a szilvásváradi pisztráng és az akasztói szikiponty földrajzi árujelzője áll uniós oltalom alatt, de folyamatban van a felvétele további halaknak is. Ezzel a most még átmeneti nemzeti oltalom alatt álló balatoni hal és a szegedi tükörponty földrajzi eredetmegjelölése is oltalmat élvezne az Európai Unióban. A sor még tovább bővülhet a most termelésbe vont hat őshonos halfajjal vagy a szintén őshonos tokfélékkel is. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézete mindenesetre dolgozik a veszélyeztetett tokhalfélék dunai populációinak génmegőrzésén és rehabilitációján. A tokféléket vizsgáló kutatócsoportnak idén nyáron sikerült létrehozni az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, ami egy kezdő lépést jelenthet a feledésbe merült tokhal újbóli tömeges szaporítására és horgászhatóságára.
Maestro Fishing horgásztipp
Bár jelenleg a horgásztavak többségében ponty kerül telepítésre, a felsorolt halfajok versenyhorgászásához tapasztalataink szerint a Maestro Fishing Feeder Mix pontyos, keszeges és halas etetőanyaga is jó választás. A halak vonzását segíthetjük a Maestro Fishing Smoke aromákkal vagy Locsoló aktivátorral illetve wafterekkel, pop-upokkal.
2020. november 15. Maestro Fishing – Lamos Edit
